Böjtölni szívvel-lélekkel

Ahogy elkezdjünk Ramadán hónapját, reméljük, hogy a böjtünk a szívünk és lelkünk mélyére is elér.

Böjtölni szívvel-lélekkel

Szombaton kezdődött meg Ramadán áldott hónapja, amikor a muszlimok hajnalhasadástól napnyugtáig böjtölnek, istenszolgálatként és az alávetettség jeleként. Egy olyan világban, amely elmerült saját magában, és ez egyéni érdeket és élvezeteket idealizálja, a böjtölés furcsának, sőt, szélsőséges cselekedetnek tűnhet a modern ember szemében. Egyesek irracionálisnak tarthatják. De egy gyors áttekintés rávilágít, hogy a böjtölés olyan cselekedet, amely inkább az elmében, szívben és lélekben gyökerezik, mint a testben, és segít abban, hogy emberségünk legjobbját hozzuk ki magunkból.

A böjtölés az intelligencia és akarat műve. Ha az ember nincs meggyőződve a böjt vallási okáról, nem böjtöl. Elegendő tudásra és megfelelő ítélőképességre van szüksége ahhoz, hogy eldöntse, böjtölni fog. Ez az Iszlám törvényének alapelve: a vallási kötelességek nem vonatkoznak azokra, akik nem épelméjűek. A böjtnek az elme is a része abban az értelemben, hogy el kell gondolkodnunk magunkon és a világon böjtölés közben.

Az ételtől, az italtól és a testi kapcsolattól való tartózkodás a böjt idején lényegében véve nem a test, hanem az elme és az akarat cselekedete.

Ugyanakkor a böjt az akarat cselekedete, ami által a józan eszünket és akaraterőnket használva távol maradunk az evilági örömöktől, hogy a létezés egy magasabb szintjét érjük el. Nem vagyunk képesek megtenni anélkül, hogy meg lennénk győződve igazságáról, és megfegyelmeznénk testünket és elménket.

De ami még fontosabb, az az, hogy szívvel és lélekkel kell böjtölnünk. A Felvilágosodást követő kommersz társadalmakban ez a két kifejezés elveszítette valódi jelentését. Egyes esetekben már nem is az emberi állapot leírására használjuk őket. De évezredeken keresztül az emberi lényeket nemcsak a test és elme, hanem a szív és a lélek kompozíciójaként tartották számon. A komplex emberi természet „pszichére” - ami a modernitás egy másik kedvelt kifejezése – való redukálásáért és a többi állapot tudománytalannak és/vagy teológiai fogalomnak való ítéléséért és elvetéséért olyan hatalmas árat fizetünk, amit nem is ismerünk fel. Az emberi szív és lélek pszichologizálása semmivé teszi az emberi állapotot.

Az Iszlám hagyomány szerint a lélek (nefsz) szó az emberi személy egészére vonatkozik. Különböző szintjei vannak, a spirituális tökéletességtől és elégedettségtől a romlottságig és pusztításig. Valódi emberi lényekké tehet minket, vagy még a vadállatoknál is rosszabbakká. Válhat tükörré, amely Allah teremtésének szépségét tükrözi, vagy mocsárrá, amely sötétségbe fullaszt minket. A lélek sokdimenziós természete az, amire böjtünk idején is figyelnünk kell. A lélek tudatalatti vágyakra való redukálása ugyanolyan, mintha az emberi lényt pusztán húsnak és csontoknak tekintenénk.

Hasonló a probléma a szellem (ruh) szó használatával. Manapság alig használjuk ezt a kifejezést eredeti metafizikai és erkölcsi értelmében. Ez jelenti azt az isteni szubsztanciát, amelyet Allah az emberi lényekbe lehelt, hogy megteremtse. Ha megfelelően táplálják, az angyalok szintjére emel minket, és még azon is túl. Ha nem foglalkoznak vele, elsötétítik, akkor szörnyeteggé változtatja az embert.

Mindezeket a figyelmeztetéseket észben tartva, elmondhatjuk, hogy az ember akkor éri el a spirituális kifinomultság valódi állapotát, ha nemcsak a testével, hanem szívével, lelkével, szellemével is böjtöl. Az önuralom, hogy az ember bizonyos ideig tartózkodjék az evilági élvezetektől, az akarat fontos cselekedete. De egyben a spirituális utazás gyakorlata is. Ha kevesebbet veszünk el az anyagi világból, nagyobb részt kaphatunk a spirituális birodalomból.

Mivel azonban az Iszlám a középutat tanácsolja mindenben, nem megengedett a szélsőségesség az önmegtartóztatásban. Miután hajnalhasadástól napnyugtáig böjtöltünk, fizikai és spirituális áldozatunkat a napnyugtakor elfogyasztott étkezés jutalmazza. De ennek célja csak a testünk működéséhez szükséges energia biztosítása. Ennél sokkal fontosabb a spirituális utazás folytatása az éjszakai imákkal, fohászkodással és elmélkedéssel. Ha lelkünket, szellemünket a megfelelő táplálékkal tápláljuk, gazdagabb és érettebb lesz.

Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a Ramadán az a hónap, amikor a Kegyes Korán, az Iszlám könyvének kinyilatkoztatása megkezdődött. A Koránban találjuk a legfényesebb vezetést az egészséges spirituális életre. A Korán arra biztat minden embert, hogy intelligenciáját és akaratát használva éljen erkölcsös és erényes életet. Megdöbbentő világossággal írja le a lélek és a szellem állapotait. Azt mondja, hogy olyan mértékben vagyunk emberek, amilyen mértékben képesek vagyunk felülemelkedni a testi vágyakon, és gazdagítani szellemünket anélkül, hogy szélsőségekbe esnénk, vagy tagadnánk az emberi állapot totalitását.

Ahogy elkezdjünk Ramadán hónapját, reméljük, hogy a böjtünk a szívünk és lelkünk mélyére is elér.



Még több hír