Globális Pespektíva(5)

Miért nem találnak megoldásra a térségi kérdések globális szereplőkkel?

Globális Pespektíva(5)

Az Ankara Yıldırım Beyazıt-egyetem Politikai Tudományok Kara dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL kiértékelései következnek.

A közelmúltban azokban az országokban, ahol a globális szereplők vagy az általuk vezetett nemzetközi koalíciók beavatkoztak, nem állt helyre az egyensúly. Épp ellenkezőleg, a globális szereplők beavatkozásának kitett országokban a bizonytalanság állandóvá vált. Ezekben az országokban még több halál, könnyek, nagy elvándorlás, gazdasági válságok következtek be, és még élhetetlenebbekké váltak.

Ha a közelmúltban a globális szereplők aktív területein bekövetkezett válságokat áttekintjük, szembesülhetünk a fájdalmas valósággal.

A Szovjetunió már a múlté, ám a szovjet megszállással kezdődött afgán válság még mindig folytatódik.

Igen, Szaddam diktátor volt. Szaddam elnyomó kormánya alatt súlyos jogsértések történtek. De a globális szereplők beavatkozásával Irakban kezdődött szörnyűségeket látva vajon az irakiak hány százaléka választaná a mai Irakot Szaddam Irakja helyett?

A globális szereplők beavatkozásával feldarabolt Líbia lakói vajon milyen jövő elé néznek?

Vagy Szíria? Az ország szinte minden polgára otthona elhagyására kényszerült, százezreket öltek meg, a civilizáció bölcsői, mint Damaszkusz vagy Aleppó mára már felismerhetetlenné váltak. Milyen jövőt vetít előre a globális szereplők beavatkozása?

Az Afganisztánban évtizedek óta tartó háborúért legsúlyosabb árat fizető Pakisztán ma az Egyesült Államok fenyegetésével, az előző éveknél is súlyosabb válsággal néz szembe.

Az emberiség egyik legérdemesebb vezetője, Aliya által fenyegetések, zsarolás és hamis ígéretek hatására aláírt Daytoni Szerződés milyen békét hozott a boszniai muszlimoknak? A bosnyák muszlimokat tömegsírokba földelő szerb tömeggyilkosokat a Nemzetközi Bíróság elítélte, de Bosznia-Hercegovina a szerbek, horvátok és bosnyákok között feldarabolva megbénult.

Mianmarban a rohingják, arakani muszlimok házait felgyújtották, megölték vagy elüldözték őket, Bangladesbe menekültek, és mivel a távolság miatt úgysem tudnak Európába menni, a nemzetközi közösség a legkevésbé sem foglalkozik velük. De még ha törődnének velük, akkor is kétséges, hogy ez igazságosabb megoldást hozna-e számukra.

Az elmúlt évszázadban a globális szereplők beavatkozásával kialakult palesztin helyzet is közismert. Az izraeli megszállással napról-napra csökkenő palesztin és szabad terület a palesztinok félig zárt börtönévé vált.

És kétségtelen, hogy még tovább sorolhatnánk a példákat.

Sajnos a fentebb ismertetett válságok a muszlim földeket érintik.

Ezt a helyzetet mindenképpen ismertetni, értékelni kell.

Miért állandósulnak a problémák a globális szereplők beavatkozásával?

A helyzet legalapvetőbb oka, a globális szereplők mentalitása. A nemzetközi politika nem az elveket, igazságosságot, jogot, értékeket, hanem a saját érdekeit nézi. Az Európai Unió törökországi jelentéstevője, Kati Piri e héten tett nyilatkozata, mely szerint nem tekintik magukra nézve fenyegetésnek a 40.000 embert lemészárolt PKK terrorszervezetet, egyértelműen rávilágít erre a tényre. Nézőpontjuk szerint amíg a terrorszervezet nem rájuk támad, addig ők egy cseppet sem aggódnak – ami az emberiség szempontjából nézve súlyosan aggasztó álláspont. A mi kultúránk alapját nem ez az álláspont képezi. Mi semmilyen kérdésre sem imperialista szemszögből tekintünk. Nem tesszük magunkévá azt az álláspontot, amely a saját érdekében megtagad minden elvet, és a saját céljai eléréséért semmiféle manipulációtól nem riad vissza. A mi kultúránkban még a háborúzásnak is vannak törvényei. Nem a jogot tesszük a háború egyik módjává, hanem a háborúnak is jogi környezetet vázolunk fel, amelyben a jogos harc álláspontját foglaljuk el.

Az érték/igazságosság indexű politika helyett céljai elérése érdekében minden határt túllépő, kizárólag érdekindexű külpolitikát folytató globális szereplőknek is ennek keretében kellene térségünk problémáihoz közelíteniük.

A globális szereplők, mint gyakran láthatjuk, támogatják a térség válságait azért, hogy egymásnak árthassanak. A térségi országokat faltörő kosként használják fel saját imperialista céljaik elérésének érdekében.

A globális szereplők a saját érdekükben azt remélik, hogy a fennálló válságok meghosszabbodnak, és politikájukat is ennek megfelelően alakítják. Ennek szilárd példája az Egyesült Államok szíriai viselkedése.

A globális szereplők az általuk realizált nagymértékű fegyvereladások miatt a térségi válságokat kereskedelmi lehetőségnek tekintik.

Másrészt a globális szereplőket a válságok miatt kitört igazságtalanságok a legkevésbé sem befolyásolják. A válság súlyos árát a helyi lakosság fizeti meg.

A globális szereplők nem tartósan vannak jelen a térségben. A helyi lakosság között elvetett ellenségeskedés magjai nem őket fogják befolyásolni.

Mindezen okok miatt a térségi válságok megoldására nem nemzetközi, hanem térségi koalíciókat kell létrehozni.

Kétségtelen, hogy a problémák nem kizárólag a globális szereplők miatt vannak. Sokszor a válság és a globális szereplők beavatkozásának oka a térség országainak viselkedése. Ezzel együtt a térség országainak hibái egy különálló cikk témáját képezik. Én a térségi válságok megoldásában követendő helyénvaló és helytelen módszerek eredményeiről írok.

Ha a megoldást nem térségi szinten keressük, a globális szereplők erőfitogtatása a térségi országoknak okoz kárt.

Nagyon is jogos kritikák léteznek a szomszédos országok megosztó, felekezeti vagy faji ellentéteket szító politikájára. A térségi országok e politikája nagyon megnehezíti a megoldás keresését. De mint a fenti példákban, a globális szereplők beavatkozása a térségi kérdésekbe nem oldja meg, inkább csak jobban elmélyíti a válságokat. A maradandóbbá vált válságok pedig még nyitottabbá teszik a térségi országokat a nemzetközi beavatkozásra. Ez a helyzet pedig az ezer éve együtt élő honfitársakat még inkább egymás ellenségévé teszi, és elértékteleníti lakhelyüket. Ezért a globális válságokat, kerül, amibe kerül, minden lehetőséget kihasználva a térségi országokkal kell megoldani.

Az Ankara Yıldırım Beyazıt-egyetem Politikai Tudományok Kara dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL kiértékelései következtek.    


Címkék: globális , Líbia , Szaddam

Még több hír