Az USA PYD/YPG iránti támogatásának helye a nemzetközi jogban

Az Egyesült Államok az ILIÁ terrorszervezet elleni harc céljából a szíriai földről Törökország ellen támadásokat intéző, a PKK szíriai szárnyát jelentő PYD/YPG csapatait nyilvánította szárazföldi erővé.

Az USA PYD/YPG iránti támogatásának helye a nemzetközi jogban

Az Egyesült Államok az ILIÁ terrorszervezet elleni harc céljából a szíriai földről Törökország ellen támadásokat intéző, a PKK szíriai szárnyát jelentő PYD/YPG csapatait nyilvánította szárazföldi erővé. Ennek keretében az USA a militánsokat nehéz fegyverzettel látta el és katonai kiképzésben részesítette.

Ezzel az Egyesült Államok a terrorellenes küzdelem terén a nemzetközi törvényeket és az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatait is semmibe vette. Ennek keretében a szeptember 11-i támadások utáni időszakban az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2001. szeptember 28-i 4385. ülésén elfogadott 1373. számú határozata[1] szerint „a terrorcselekmények, módszerek és alkalmazásuk ellentétes az ENSZ céljával és alapelveivel, emellett a terrorcselekmények finanszírozása, propagálása és előmozdítása hasonlóképpen ellentétes az ENSZ céljával és alapelveivel”. A határozat szerint „a terrorszervezetek tagjainak szakértőket vagy fegyvert biztosításától, minden állam számára a terrorcselekménnyel foglalkozó személyt vagy szervezetet aktív vagy passzív módon való támogatásától tartózkodni kell”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2017-ben elfogadott 2370. számú határozata[2] is felhívja a figyelmet, hogy az államoknak nem szabad a terroristákat támogatniuk.

A téma kapcsán az AA hírügynökség 2018. február 3-i híre[3] szerint az Isztambul Egyetem, jogi karának büntetőjogi szakának elnöke, Prof. Dr. Adem Sözüer kijelentette: ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával, hogy az Egyesült Államok a PYD/YPG-t támogatja. Sözüer szerint a terrorizmus közvetlen támogatásának számít az, hogy az Egyesült Államok felfegyverez és kiképzésben részesít egy terrorszervezetet, és ellentétben áll az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1371(2001), valamint a tavaly szavazattöbbséggel elfogadott 2370 (2017) számú határozatával is. Az utóbbi határozatot ismét megszavazták, és kiemelten hangsúlyozza, hogy az országoknak semmiképpen nem szabad a terroristákat támogatniuk, és meg kell akadályozniuk, hogy fegyverekhez jussanak. A határozat 7. pontja felhívja az országok figyelmét, hogy az országos, térségi vagy nemzetközi szinten a nemzetközi jognak megfelelően a harci övezetekben tegyenek óvintézkedéseket a terroristák felfegyverzése ellen.

Sözüer arra is felhívta a figyelmet, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1371. határozata és a nemzetközi jog alapelvei szerint minden országnak tartózkodnia kell attól, hogy fegyveres csoportot szervezve azokat egy másik állam határai ellen fordítsa:

„Ezért az Egyesült Államok felelősségre vonható jogsértő viselkedése miatt, napirendre kerülhet, hogy a Nemzetközi Bírósághoz forduljunk. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező Egyesült Államok és más országokkal szemben megszorításokat nem alkalmazhatnak. Ezért az Egyesült Államok illetékeseit felelősségre vonó, a ruandai vagy jugoszláv példához hasonló ad hoc bíróságok létrehozása nem lehetséges. Törökország vagy más ország a saját országában jogosult a terrorista bűncselekmények kapcsán eljárni. Például az iraki megszállás idején elkövetett háborús bűnök kapcsán az időszak amerikai felelőseit a saját bíróságaikon állíthatják törvény elé. Törökország is törvény elé állíthatja az amerikai felelősöket a PKK/PYD-nek adott fegyverek miatt.”- mondta Sözüer. Az Egyesült Államok büntetőjogi felelőssége a PKK társszervezetei felett gyakorolt „hatékony ellenőrzés” miatt születhet, és Prof. Dr. Sözüer arra is rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Szíria nem tagjai a Nemzetközi Bíróságnak. Hangsúlyozta, hogy mostanáig nem sikerült olyan mechanizmust létrehozni, amely a Vietnamban, Afganisztánban, Irakban, Líbiában elkövetett háborús és emberiségellenes bűnök, a számos országban szervezett véres puccsok vagy a Guantanamón elkövetett kínzások miatt az Egyesült Államokat a Nemzetközi Bíróság előtt hatékonyan felelősségre tudta volna vonni.

Ebből kiindulva elmondható, hogy a PKK terrorszervezet szíriai szárnya, a PYD/YPG számára fegyvert biztosító Egyesült Államok megszegi az ENSZ Biztonsági Tanácsa terrorellenes küzdelem kapcsán hozott 1373. és 2370. számú határozatait.

Másrészt a közelmúlt történelmét nézve hasonló ellentmondás áll fenn az Egyesült Államok és Nicaragua között. Washington terroristákkal működött együtt, militánsokat képzett ki, szerelt fel és finanszírozott, ezért az 1980-as évek második felében a Nemzetközi Bírósághoz idézték, amely 1986. június 27-én hozott végső döntést, a „Nicaraguában és Nicaraguával szemben elkövetett katonai és paramilitáns tevékenység ügye” fontos precedenst képvisel.[4]

Nicaraguában 1979-ben a baloldali szandinista forradalmárok a jobboldali Somoza rezsimet lerombolva új koalíciót hoztak létre, és a hatalomra jutott szandinista kormány katonai erejét növelve a korszak szocialista országaival, a Szovjetunióval és Kubával szoros kapcsolatot alakított ki. Ez a helyzet ellentétes volt a szocialista blokk ellen küzdő Egyesült Államok érdekeivel, ezért támogatta a szandinista rezsim elleni felkelőket. A nicaraguai kormány sikertelenül küzdött az Egyesült Államok támogatta kontrák ellen, és a Nemzetközi Bírósághoz folyamodott, hogy kárpótolja az Egyesült Államok belügyeibe való beavatkozás és erőszak alkalmazására irányuló katonai vagy félkatonai tevékenysége miatt.

Beadványában Nicaragua azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok az ENSZ és az Amerikai Államok Tanácsa (OEA) törvényeiben foglalt kötelességeit nem teljesítette, ezzel nemcsak a két ország, hanem az ENSZ és az OEA viszonylatában számos ország ellen követett el jogsértéseket, többoldalú szerződésszegést követett el. Az Egyesült Államok szerint a Bíróságnak minden tag jóváhagyása nélkül nincs jogosultsága ezt az ügyet tárgyalni. A Bíróság az Egyesült Államok második indokát jogosnak találta. Mivel más felek is érintettek voltak, az ügyet nem az ENSZ és az OEA alapelvei elleni kihágásként kezelte, hanem a nemzetközi etika (droit coutumier) és általános kötelező jog (jus cogens) alapján úgy döntött, hogy joga van megítélni, hogy történt-e kihágás a nemzetközi jog ellen. A Bíróság ennek alapján arra a döntésre jutott, hogy az Egyesült Államok az alábbi három pontban sértette meg a nemzetközi jog alapelveit:[5]

 

·        Erőszakos beavatkozás egy másik állam szuverenitásába. A Bíróság szerint az Egyesült Államok ezt a kihágást azzal követte el, hogy a Kontrákat felfegyverezte, támogatta és finanszírozta. Indokkánt azt hozta fel, hogy az USA támogatta kontrák 1983-84-ben Puerto-Sandino, Corinto, Potosi, San-Juan ellen támadtak, megsértették Nicaragua légterét, aláaknázták felségvizeit és belső vizeit.

·        Emberi jogok (droit humanitaire) alapjaival ellenkező cselekmények bátorítása.  A Bíróság felhívta a figyelmet a szilárd bizonyítékokra, hogy az Egyesült Államok kormánya a nyíltan támogatott gerillaháborúban pszichológiai hadviselést folytatott.

·        Kétoldalú barátságra, kereskedelemre és utazásra vonatkozó egyezmények megsértése. A Bíróság szerint az Egyesült Államok által Nicaragua ellen alkalmazott 1981-es gazdasági és 1985-ös általános embargó ellentétes a szóban forgó egyezményekkel. 

A Bíróság mindezen indokból a nemzetközi jog alapján az Egyesült Államokat később meghatározott (17 milliárd dollár) kártérítésre kötelezte Nicaragua felé.

Nicaragua ügyében a Bíróság által 3:12 arányban elfogadott döntésének egyes pontjai különösen fontosak. Elsősorban a Bíróság úgy döntött, hogy az Egyesült Államok támogatta a nicaraguai kormány ellen felkelő erőket fegyverrel, kiképzéssel és finanszírozással, és a nemzetközi jogot is megsértette egy másik állam belügyeibe történő erőszakos beavatkozással. Ezzel a döntéssel az UAD kijelentette, hogy az USA a kontrákat segítette, ezért az eseményekért az USA-t felelősnek tartó nicaraguai kormány javára döntött. A helyzet különösen az ENSZ 2., erőszak alkalmazását tiltó pontját sértette meg, és egy másik állam belügyeibe való beavatkozást jelentette. A Bíróság úgy döntött, hogy az USA Nicaraguával szemben megszegte a másik állam ellen erőszak alkalmazását tiltó törvényeket.[6] Később a Bíróság megvizsgálta a kontráknak nyújtott segítség mértékét is. És értékelte, hogy fegyveres volt-e. Ebben a témában a Bíróság kijelentette, hogy a „fegyveres támadás” ténye akkor áll fenn, ha fegyveres csoportok használják, és nem került sor a kontrák fegyveres, logisztikai vagy más dimenziójú támogatására.

A Bíróság megelégedett azzal, hogy nem minősül fegyveres támogatásnak az, hogy egy ország felfegyverzett bandákat küld egy másik országra, és kinyilvánította, hogy nem fogadja el fegyveres támadásként azt, ha ezeknek a bandáknak adnak fegyvereket vagy támogatják őket egyéb módon. Ezért úgy véli, hogy az ilyen segítség csupán az erőszak alkalmazását és más ország belügyeibe történő beavatkozást jelent. A nicaraguai ügy azért is fontos, mert megállapította, hogy a felkelő csoportok vagy más szervezetek fegyveres támadása nem számít az ország elleni fegyveres támadásnak, ezért nem ad jogot az adott országnak, hogy törvényes önvédelmi jogát használja. [7]

A Bíróság észjárását követő szakértők szerint bár a terroristák vagy terrorszervezetek nem állami szervek, amennyiben egy állam támogatja vagy irányítja őket, nem hivatalos állami ágenssé válthatnak. Ezért az állam ugyanúgy felelősség válik az általuk kitervelt, szervezett vagy támogatott terrorcselekményekért, mintha saját maga követte volna el. [8] Azonban azt is meg kell vizsgálni, hogy az államon kívüli szereplők által elkövetett cselekményeket lehet-e az államnak tulajdonítani. Ebben a témában az UAD kijelentette, hogy nem támadási szándék volt az, hogy az Egyesült Államok a szandinista kormány és civilek ellen is támadásokat indító kontráknak fegyvereket, logisztikai és anyagi támogatást biztosított, de jogi felelőssége származik, amennyiben a kontrák vagy a kontrák cselekedetei felett hatékony befolyással rendelkezett. Ezzel együtt azt nem határozta meg, hogy mik a hatékony befolyás keretei. Ezen a ponton a Bíróság kénytelen volt beismerni, hogy az Egyesült Államok törvényi felelőssége fennállása miatt az USA a kontrák vagy a kontrák cselekedetei felett hatékony befolyással rendelkezett.[9]

Az Egyesült Államok elősegítette a kontrák szerveződését, kiképzését és felszerelését, és szerepet játszott egyes hadműveleteik megszervezésében is. Azonban a Bíróság kellően tágra szabta meg a kontrák cselekedeteinek az Egyesült Államok felelősségi körébe sorolásához szükséges határokat, és úgy döntött, hogy az USA nem rendelkezett hatékony befolyással a kontrák vagy a kontrák cselekedetei felett, és a kontrák nem váltak de facta az USA szervezetévé. A Bíróság döntése szerint a kontrák nem függtek kellőképpen az Egyesült Államoktól ahhoz, hogy támadásaik az Egyesült Államok támadásainak számítsanak.

Röviden, az államellenes felkelőknek a fegyver biztosítása, logisztikai, pénzügyi és kiképzési támogatása ellentétes az ENSZ-szerződés belügyekbe való beavatkozásra és erőszak alkalmazására vonatkozó alapelveivel, de nem minősíthető „fegyveres támadásnak”. Ezért azok az államok, amelyeknek érdekeit ilyesmi fenyegeti, nem élhetnek törvényes önvédelmi jogukkal.[10] Ezzel együtt kártérítési joga származhat ez ellentétet okozó országgal szemben. Ebben a helyzetben a kártérítés fizetésére ítélt országot presztízsveszteség fenyegeti a nemzetközi színtéren.

Amennyiben a terroristáknak több ezer kamionnyi fegyvert adó USA ellen pert indítanának, valószínűleg elsősorban a PKK és a PYD/YPG között fennálló kapcsolatot vitatnák. Ebben a témában kiszivárgott a médiába 2016 áprilisában az akkori védelmi miniszter, Ashton Carter a Szenátus fegyveres bizottságának tagjai kérdéseire adott válasza során a PKK és a PYD/YPG közötti kapcsolatra vonatkozó kijelentése.[11] Lindsay Graham szenátor megkérdezte: „Hallott már a PYD és YPG-ről” „Igen” - felelte Carter. „Kik ezek?” - kérdezte a szenátor. „Kurd csoportok” - felelte Carter. „A YPG a PYD fegyveres szárnya?” - kérdezte a szenátor. „Igen, így van” - felelte Carter. Graham megkérdezte: „A jelentések szerint ezek a PKK-tól függnek vagy legalábbis szoros kapcsolat van köztük, ez igaz?” „Igen” - felelte a védelmi miniszter.[12] Graham azt mondta, hogy Törökország a PKK-t terrorszervezetnek tartja, mire Carter kijelentette: „A PKK nemcsak Törökország, hanem az Egyesült Államok szerint is terrorszervezet”. Carter beszédében szereplő pontok a PKK-PYD/YPG kapcsolatában a washingtoni kormány legfelsőbb szintjéről érkezett kijelentésnek tekinthetők.

A téma kapcsán a Posta újság 2018. február 7-i cikkében[13] Nedim Şener kijelentette, hogy Törökország kész pert indítani az USA ellen a PKK terrorszervezet szíriai szárnya, a PYD/YPG-nek adott fegyverek miatt, és azzal érvelt, hogy ebben a témában már el is kértek. Ha ilyen pert indítanának, a terroristáknak fegyvert adó USA azt állítaná, hogy a a Prófétánk (s.a.w.) és a PYD/YPG nincs kapcsolat, azonban az amerikai kormány kezében is vannak dokumentumok, amelyek a PKK-PYD/YPG kapcsolatot bizonyítják. Şener szerint azonban nem is kell túl sok bizonyítékot keresni, 2016 áprilisában az akkori védelmi miniszter, Ashton Carter a Szenátus fegyveres bizottságának tagjai kérdéseire adott válasza során a PKK és a PYD/YPG közötti kapcsolatra vonatkozó kijelentése elegendő bizonyíték, és ez megtalálható a Szenátus jegyzőkönyveiben.

Emellett az utóbbi időben az országok médiában is számos hír jelent meg ezzel kapcsolatban.[14] a vonatkozó hírek általában az USA Szíriában a PKK-tagok aktív közreműködésével működő YPG-nek adott támogatásával kapcsolatos vitákban azon a véleményen vannak, hogy Törökország igazát nemzetközi platformra kellene vinni, felfedik az USA által támogatott PYD/YPG kapcsolatát a PKK-val, és kijelentik, hogy az amerikai kormány az amerikai alkotmány szerint is bűnt követett el, ami per tárgya lehet. Itt emlékeztetnek a Barack Obama elnöksége idején a Fehér Házban létrehozott Terrorellenes Hírszerzési Egység jelentésére, mely hangsúlyozza a PYD és a PKK kapcsolatát, és felvetik az amerikai alkotmányban szereplő törvényt, mely szerint „listázott terrorszervezeteknek támogatást nyújtani alkotmányos bűntett”.

 

[1] 2001. szeptember 28. 1373. sz. ENSZ Biztonsági Tanácsa határozat:

https://www.un.org/en/sc/ctc/specialmeetings/2012/docs/United%20Nations%20Security%20Council%20Resolution%201373%20(2001).pdf

[2] 2017. augusztus 2. 2370 sz. ENSZ Biztonsági Tanácsa határozat:

https://www.un.org/press/en/2017/sc12938.doc.htm

[3] Kapcsolódó hírt lásd: http://aa.com.tr/tr/dunya/abd-pydye-verdigi-silahlardan-dolayi-yargilanabilir/1053248

[4] Akın Özçer, “Adalet Divanı ABD’yi Nasıl Mahkûm Etmişti?”, Serbestiyet, 06 Şubat 2018.

http://serbestiyet.com/yazarlar/akin-ozcer/adalet-divani-abdyi-nasil-mahkum-etmisti-845450

[5] Akın Özçer, “Adalet Divanı ABD’yi Nasıl Mahkûm Etmişti?”, Serbestiyet, 06 Şubat 2018.

http://serbestiyet.com/yazarlar/akin-ozcer/adalet-divani-abdyi-nasil-mahkum-etmisti-845450

[6] Case Concerning Military And Paramilitary Activities In And Against Nicaragua (Nicaragua V. United States Of America), International Court Of Justice, 1986. június 27.

http://www.icj-cij.org/files/case-related/70/070-19860627-JUD-01-00-EN.pdf

[7] Eren Alper Yılmaz ve Orhan Irk, “Nikaragua Divan Kararları Işığında Kuvvet Kullanma Ve Meşru Müdafaa Sorunu”, Celal Bayar Üniversitesi Sosyal Bilimler Dergisi, Cilt:13, Sayı:2, Haziran 2015, s. 159.

[8] Ahmet Hamdi Topal, “Uluslararası Hukukta Devlet Destekli Terörizme Karşı Kuvvet Kullanma”, Doktora Tezi, Ankara Üniversitesi Sosyal Bilimler Enstitüsü, 2004, Ankara, s. 158

[9] A.g.e, s. 165.

[10] Yılmaz ve Irk, a.g.m, s. 158

[11] A vonatkozó hírt lásd:

http://aa.com.tr/tr/dunya/abd-savunma-bakani-pkk-ile-ypg-ve-pyd-iliskisini-kabul-etti/563312

[12] A vonatkozó videót lásd:

https://www.c-span.org/video/?c4591267/lindsey-graham-throws-ypgjpyd-bus

[13] Nedim Şener, “Aranan Delil ABD Senatosu’nda”, Posta, 7 Şubat 2018.

http://www.posta.com.tr/aranan-delil-abd-senatosu-nda-nedim-sener-yazisi-1379577

[14] A vonatkozó hírt lásd:

https://www.yenisafak.com/gundem/turkiyeden-yargi-hamlesi-abd-yetkililerini-yargilayabilir-3089475, http://www.hurriyet.com.tr/ankara-abdye-davayi-tartisiyor-40732436, https://www.sabah.com.tr/gundem/2018/02/07/abdnin-pydpkkya-silah-destegine-suc-duyurusu, https://www.takvim.com.tr/guncel/2018/02/06/turkiye-abdye-dava-aciyor, http://www.yeniakit.com.tr/haber/teror-destekcisi-abd-icin-harekete-gecildi-420602.html.



Még több hír