Egyre több látogatót vonz Kapadokya

Kapadokya térsége a világon a természet és történelem páratlan csodáit egyesíti magában.

Egyre több látogatót vonz Kapadokya
Mesebeli tájak: Kappadókia
Mesebeli tájak: Kappadókia

A világ legérdekesebb és mesebeli természeti adottságokkal rendelkező Kappadókiában vagyunk…

Az év első négy hónapjában Törökország egyik fontos idegenforgalmi központjába, Kapadokyába érkező turisták száma az előző év azonos időszakához képest 931%-kal nőtt.

Kapadokya térsége híres kéményszikláival, természetes sziklaképződményekből álló völgyeivel, földalatti településeivel, sziklába vájt kolostoraival és hőlégballonos túráival rengeteg látogatót vonz.

A természeti, történelmi és kulturális idegenforgalom páratlan szépségeivel rendelkező térség látogatóinak száma a január-április időszakban 705.149 volt.

A kulturális és idegenforgalmi minisztérium adatai szerint Kapadokyába a január-április időszakban 2016-ban 331.819, 2017-ben 365.275 turista látogatott.

Az idei év első négy hónapjában Kapadokyába érkező turisták száma 2016-hoz képest 112,5, az előző év azonos időszakához képest 931%-kal nőtt.

A térség páratlan múzeumai és műemlékei között az első négy hónapban a Göreme Szabadtéri Múzeum és a Kaymaklı Földalatti Város vonzotta a legtöbb érdeklődőt.

A Göreme idegenforgalmi kooperatíva elnöke, Mustafa Durmaz elmondta, hogy idén Kapadokyában csúcsot döntött a turizmus, és a szállodák tele vannak.

Elmondta, hogy régebben európai és amerikai turistákat vártak, de most már a legtöbben az arab országokból, Oroszországból és a Távol-Keletről érkeznek.

Céljuk az, hogy a jövőben még több turistát láthassanak vendégül:

„Kapadokya a világ egyik páratlan csodája, özönlenek ide a turisták. Folytatjuk a szállások és infrastruktúra kiépítését. Vendégszeretetet mutatunk az érkező turisták felé! Akik ide látogatnak, vissza is akarnak térni. Minden vendégünk elégedetten távozik innen” - mondta.

Kapadokya térsége a világon a természet és történelem páratlan csodáit egyesíti magában. Földrajzi folyamatok alakították ki kéményszikláit, s a történelem folyamán az emberek ezekbe lakóházakat, templomokat vájtak, ezeréves civilizációk nyomai maradtak fenn napjainkig.

Augusztus császár idején Sztrabon 17 kötetes 'Geographika' című művében elmondja, hogy Kapadokyát délen a Torosz hegység, nyugaton Aksaray, keleten Malatya és északon a Fekete-tenger határolja.

A mai Kapadokya térsége Nevşehir, Aksaray, Niğde, Kayseri és Kırşehir térségét foglalja magába, szélesebb értelemben a sziklás Kapadokya térséghez tartozik Uçhisar, Ürgüp, Avanos, Göreme, Derinkuyu, Kaymaklı, Ihlara környéke is.

A hagyományos sziklás kapadokyai házak és magasan a sziklába vájt épületek a térség különlegességei. Ezeket a házakat a XIX. században a lejtőkre sziklákból vagy kifejtett kőből építették.

A terület egyetlen építőanyaga a kő, ami a térség vulkanikus felépítése miatt kifejtés után könnyen megmunkálható, de a levegővel érintkezve megkeményedik. Mivel nagy mennyiségben áll rendelkezésre és könnyen megmunkálható, a kőfaragás a környéken jellemző művészeti ággá nőtte ki magát. Az udvarok és házak kapuinak anyaga fa.

A pántos kapuk felső részét stilizált borostyán vagy rozettás motívumokkal díszítették. A területen található magasan a sziklába vájt épületek a XIX században, a XVIII. század végén készültek. Az Iszlám művészetét bemutató épületek egy részét kolostornak vagy templomnak építették, és a helyi mesterek gazdag vésetekkel díszítették.



Még több hír