A balkáni országok és a gazdasági válság

A munkanélküliség továbbra is súlyos probléma a balkáni országokban.

A balkáni országok és a gazdasági válság

Az elmúlt években a balkáni országok vezetőit leginkább foglalkoztató kérdés a gazdaság. Szinte az összes balkáni ország kiutat keres az évek óta tartó gazdasági stagnálásból. Egyik alapvető céljuk a termelési kapacitás növelése és a foglalkoztatottság emelése. Azonban a térség nem jut megegyezésre azzal kapcsolatban, hogy ezeket a célokat miként lehetne elérni. Az európai gazdaság stagnálása elkerülhetetlenül befolyásolja a balkáni országokat is. Azonban a gazdasági válság a balkáni országokban az európai stagnálástól függetlenül is felüti fejét. A legtöbb balkáni országban jelenleg a legégetőbb probléma az, hogy az export nem elég versenyképes. Így az import továbbra is magasabb szintű, így a külkereskedelmi egyenleg hiánya lép fel. Ezen kívül az állami költségvetés hiánya adja a probléma másik felét. Ahhoz, hogy a gazdasági válságból kilábaljanak, ezt a kettős hiányt kell enyhíteni. A gazdasági stagnálásból való kilépéshez mindenekelőtt felelősségtudatra, jövőképre és hosszú távú erőfeszítésekre, emellett pedig társadalmi egyetértésre van  szükség. Ez az egyetértés azt jelenti, hogy elfogadják: a válságból kilábalni nem gyors vagy könnyű, és a jobb jövő érdekében áldozathozatalra lehet szükség. Ezen kívül a politikusoknak tartózkodniuk kell a rövid távú érdekek érvényesítésétől, és a hosszú távú növekedést szolgáló hozzáállásra, és az ország realitásainak megfelelő gazdaságpolitikára van szükség.

A munkanélküliség továbbra is súlyos probléma a balkáni országokban. Például a Világbank adatai szerint 2010.2016 között Koszovóban a hivatalos munkanélküliségi ráta 45%, Macedóniában 31%, Bosznia-Hercegovinában 28%, Görögországban 24%, Szerbiában 20%, Montenegróban 20%, Horvátországban 16%, Albániában 15%, Bulgáriában pedig 12% körül alakult. A térségben egyedül Romániában egy számjegyű, 7% a munkanélküliség. A magas munkanélküliségi arány hajtja a kivándorlást a Balkánról. Nemcsak a belső elvándorlás, hanem a kívülről érkező bevándorlás is gyakori, és a fővárosokban átlagon felüli népsűrűség alakul ki.

A balkáni országok képesek lehetnek felvenni a harcot a munkanélküliség ellen, ha javítják a hosszú távú munkafeltételeket és munkalehetőségeket teremtenek. Ebben fontos szerepet játszik a kis- és középvállalkozások előmozdítása. A munkanélküliség elleni küzdelem az oktatási rendszer reformját is megköveteli. A piaci igényeknek megfelelő oktatási rendszernek képesnek kell lennie emberi erőforrásbeli tőkét teremteni. Azonban a régi, központosított oktatási rendszer, amely a balkáni országok nagy részében még érvényben van, csak a munkanélküliek számát szaporítja.

Felmerülhet a kérdés, hogy a költségvetési hiány csökkentésére irányuló gazdaságpolitika mellett lehetséges-e a fogyasztás és foglalkoztatottság növelése. Ha a költségvetésben adódó legkisebb lehetőségeket is megfelelően használják ki, lehetséges. Emellett a balkáni országok természetes erőforrásait és turisztikai lehetőségeit is újra kell értékelni, mint új bevételi forrásokat.

A balkáni országok példájához hasonlóan, minden kisebb és külkereskedelmileg kevésbé versenyképes országnak muszáj a termelés növelését választania. Ha a termelésre túlzott nyomás nehezedik, és a helyi termelés nem képes megfelelni a követelményeknek, az az import növekedését eredményezheti. Emellett pedig a költségvetési hiány okozta probléma még súlyosabbá válhat.

A termelés és foglalkoztatás növelésével elérhető az export növekedése is. Azonban ha az export növelése az olcsóbb exporttermékek forgalmazása helyett a megújító politikával támogatott versenyképesebb exporttermékek útján valósul meg, az hasznosabb lehet. Kétségtelen, hogy ebben a folyamatban fenn kell tartani a külföldi befektetők bevonzásáért tett erőfeszítéseket is. Hiszen a balkáni országok saját belső készletei nem elegendőek a gazdasági növekedés támogatásához. A balkáni országok különösen a közlekedési infrastruktúra javításának témájában az Európai Unió alapjainak támogatására szorulnak.

 



Még több hír